A legpoposabb Maroon 5 lemez: Overexposed
Maroon 5: Overexposed | Június 26-án jelent meg az amerikai együttes negyedik stúdióalbuma, amelyet 2011-2012-ben Los Angelesben rögzítettek. A lemez központi dala, a Payphone, április 16-án debütált a The Voice-ban, a One More Night-ot pedig június 19-én tették közzé. Miután a Moves Like Jagger-el visszatértek a köztudatba, ez az új irányvonal meghozta a listavezető pozíciókat is.
A zenekar tagjai úgy nyilatkoztak, az eddigiekhez képest inkább a popzene irányába mozdultak el, méghozzá szándékosan. A számok főleg pop-rock, pop-dance disco és reggae elemekre épülnek, bár a kritikusoknak sokszor épp ez nem tetszik – az elektronika túlnő a gitárteljesítményen, és helyenként az énekhangot is elnyomja. A közönség mégis pozitívan reagált: már egymillió fölött van az eladott példányok száma, a brit és amerikai albumlistákon pedig ezüstérmes lett az Overexposed - Magyarországon a 23. helyen áll.
A nyitó dal, a One More Night elég laza, odamondós lett, kicsit Bon Jovitól a One Last Cigarette-re emlékeztet. Ezt követi a mára már slágerré nőtt Payphone, ahol Adam Lavine olyan elképesztő hangmagasságokat ér el, ami már szinte nem is emberi. A téma is egyedi, a ritmus pedig kifejezetten fülbemászó – talán ez a sikerük titka? Tény, hogy a tőlük korábban megszokott pörgést viszonylag kevés dal őrzi ebből az összeállításból (ilyen a Lucky Strike, vagy a Tickets), és valóban nagyon központi helyzetbe került Lavine is.
A Daylight-nál például az az ember érzése, mintha eleve rádióba szánták volna – szép a hangszerelése, nem túl hosszú, és jól fel van építve, de kérdés, hogy koncerten mennyire lehet rá bulizni. Ez persze záros határidőn belül ki fog derülni, hiszen máris elindult a lemezbemutató turné Dél-Amerikában, majd Kelet-Ázsia és Ausztrália következik a sorban.
A The Man Who Never Lied címe és témája elég klisészerűre sikeredett, akárcsak a popzenében kötelező elemnek tekinthető Love Somebody – reméljük, nem mennek tovább a nyálas irányba. A Fortune Teller már inkább unalmas, mint popos, viszont a Sad kellően jól sikerült, hogy ezt feledtesse. Bár a zongorás balladák eddig mondhatni távol álltak a Maroon5-tól, most megmutatták, hogy erre is vállalkoznak, sőt a záró dal is hasonló stílusban készült: a Beautiful Goodbye akusztikus-vokálos hangulatával egyike az Overexposed legjobban sikerült számainak.
A Deluxe kiadás ezeken kívül tartalmazza például a már kellően ismert Moves Like Jagger-t, a Payphone több remixes változatát és a Wasted Years című számot, ami szintén kiemelkedő: rappes vagány szövegével („I’m hanging you out to dry”) amolyan leszarom-dal.
Bertoni
MyMusic értékelés: 6/10
Maroon 5: Overexposed (2012, A&M / Octone Records)
tracklista:
01. One More Night
02. Payphone (feat Wiz Khalifa)
03. Daylight
04. Lucky Strike
05. The Man Who Never Lied
06. Love Somebody
07. Lady Killer
08. Fortune Teller
09. Sad
10. Tickets
11. Doin’ Dirt
12. Beautiful Goodbye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése